Dolce far niente – édes semmittevés
A képen látható gondolat ma jött szembe velem a facebookon és micsoda „véletlen”, hogy éppen 2 nappal ezelőtt ültünk a férjemmel egy németországi kastélyparkban, levettük a cipőinket, szembeültünk a pad két széléhez támaszkodva és csak beszélgettünk vagy még azt sem, csak néztük a körülöttünk lévő embereket, eseményeket, a csodás virágokat, szökőkutat… szóval semmi hasznosat nem tettünk abban a másfél órában.
És akkor ott pontosan ezt fogalmaztuk meg, hogy mennyire szükség van ezekre a semmittevésekre, hogy aztán újból adni tudjunk.
Nekem most erről szólt az elmúlt pár nap: elutaztunk, hogy távol legyek mindentől, amiben pörgök nap mint nap. És tényleg jólesett és kellett.
Ti figyeltek erre?
Mivel tudtok töltekezni?
