FÁJDALOM – 3. rész
Nociceptív, neuropátiás és nociplasztikus fájdalom
A terápiás munkában nagyon fontos megkülönböztetni, hogy e három közül melyikkel van dolgunk, hiszen a választott terápiás módszert meghatározza, hogy honnan ered a fájdalom.
🔥 Nociceptív fájdalom
Az idegrendszer által veszélyesnek ítélt inger által kiváltott fájdalom. A nevét azokról a receptorokról kapta, akik azért felelősek, hogy a testünket érő ingereket osztályozzák veszélyességük szerint. És ha veszélyesnek ítélik, akkor már küldik is az infot az idegrendszernek, hogy „Ez itt szerintem nem lesz jó, mert károsodhatnak a szövetek, csinálni kéne valamit!”. Ők a nociceptorok. Amennyiben az idegrendszer megerősíti, hogy ez valóban veszélyes, akkor fájdalommal reagál, hogy rábírjon, hogy azonnal hagyd abba, amit csinálsz, nehogy megsérülj. Ha tehát megfogsz valami forró tárgyat, a nociceptorok jelzik, hogy ez veszélyes lehet, az agy felismeri, hogy tényleg és a fájdalom által arra késztet, hogy engedd el a forró tárgyat. Ez a fájdalom persze jöhet belülről is, ha például gyulladásban van valami, itt is érzékelik a nociceptorok a problémát és a fájdalomnak köszönhetően a gyulladásos területet nem fogod úgy terhelni, használni, hadd gyógyuljon.
A terápia itt a szöveti terhelés csökkentésére kell, hogy irányuljon.
💥 Neuropátiás fájdalom
Ez viszonylag egyszerűen definiálható kategória, hiszen ide tartozik minden, idegképletekből származó fájdalom. Tehát amikor valamilyen ideggel történik olyan dolog, ami a működését, épségét megzavarja. Ez lehet pl. túlzott nyújtás (aminél ugye akár a szakadás veszélye is fennáll), vagy túlzott kompresszió. Ide tartoznak pl. az ún. alagútszindrómák is, amikor nyomás alá kerül az ideg (piriformis szindróma, kéztőalagút szindróma stb.). De a porckorongsérv okozta kisugárzó fájdalom is ez.
A terápia fókuszpontja itt a kötőszövet és az idegek kezelése.
🧠 Nociplasztikus fájdalom
Ez a legtrükkösebb kategória. Ezeknél az idegrendszer tévesen veszélyesnek ítél egy ingert és fájdalmat jelez rá, pedig az egyáltalán nem indokolt. Ilyen pl. amikor egy egészen gyenge érintésre is fájdalmat jelez a test, amire azt mondjuk, hogy „de hát ez nem fájhat!”. Márpedig a fájdalmat az idegrendszer dönti el, tehát igenis fájhat, ha valakinek az idegrendszere olyan állapotban van. De nociplasztikus fájdalom lehet az is, amikor nincs is inger és mégis van fájdalom. Ez bizonyítja, hogy egyértelműen az idegrendszer „gonosz játéka” ez a fájdalom.
Ebbe a kategóriába tud belecsúszni a krónikus, tehát régóta fennálló fájdalom. Amikor az idegrendszer már kb. mindentől fél, amitől nem volna indokolt, attól is.
Kezelése nagyon komoly felkészültséget, empátiát és kitartást igényel és nem csak fizikai síkon történik.
