LELKI BÉKA 🐸
Egy csendes, családias helyen szálltunk meg Toszkánában nyaralásunk első napjain. Rajtunk kívül két pár volt még eddig, akikkel az étterem teraszán futottunk szinte csak össze vagy egyszer-egyszer a medencénél. Nem igazán zavartuk egymást…
Ma megérkezett egy német pár. Hangosak. A pasi kontrollálatlanul hangosan tüsszent a reggeliző teraszon, majd nem fújja ki az orrát és illetlenül és szintén hangosan szívja vissza folyamatosan annak tartalmát. Brrrrr… No ezt én nehezen viselem…
Mit tudok tenni?
Fogom a kávém és átmegyek az épület másik oldalára, ahol csak én vagyok, meg a madarak, lepkék, tücskök, mittomén micsodák, no meg Gregorio, a ház pufi macskája.
És örülök, hogy én csak 12 után fogok “reggelizni”, amikor a szörcsögő fazon már a medencénél fog dünnyeszkedni.
👉🏻 Ideges lettem? Még mielőtt az lettem volna, kisétáltam (ez esetben szó szerint) a zavaró szituációból. Inkább, mint puffogva inni a reggeli kávémat és hagyni elcseszni egy csodás napot már reggel.
Sok év “munkája” van ebben saját magammal. De megéri.
Ui.: Ez egy banális eset volt, de amit gyakorolsz “kicsiben”, az könnyebben fog menni komolyabb sérelmeknél is. Pont olyan a lelki gyakorlás, mint a testedzés. Amit gyakorolsz, abban fejlődsz. Légy okos, ne magadon állj bosszút mások miatt!
