⚫️INSTABIL ESZKÖZÖK
Amúgy is szeretek belesni az élsportolók edzésprogamjába, de ennek a képnek azért örültem meg különösen, mert remélem, hogy a bosut (és egyéb instabil eszközöket) vicc tárgyaként emlegető kollégák megértik végre, hogy ezek mire valók.
🤡 Vannak ugyanis azok a magukat kemény csávónak gondolók, akik gúnyosan felnevetnek és lekicsinylően említik pl. a bosut vagy a fitballt, ha egy edzés részeként kerülnek szóba. Én is tehetném ugyanezt a neuroélettani ismereteiket illetően, hiszen nyilvánvalóban elég szerény lehet ez a tudásuk, ha nem értik, mire valók az instabil eszközök.
🏎 A fotón Fernando Alonso, a világ egyik legsikeresebb Forma1-es versenyzője látható, ahogy a nyakát vagyis a nyakát mozgató és stabilizáló izmokat és az azokat irányító idegrendszerét trenírozza arra az eseménysorozatra, ami ezt a nyakat éri az autóversenyzés közben: ez pedig a KISZÁMÍTHATATLAN ELMOZDULÁS. Mert hogy vezetés közben az idegrendszerének halvány lila gőze sincs, hogy a következő másodpercben milyen erejű és irányú erőhatás fogja érni (értsd: merre fog elmozdulni a feje). Tehát ha fel akar készülni erre a kiszámíthatatlanságra, akkor az edzésmunkába is be kell azt hozni valahogy.
👉 No erre valók az instabil eszközök. Azokon ugyanis szintén nem tudhatod, hogy a következő pillanatban mi fog történni. Azaz tulajdonképpen az instabil eszközzel imitáljuk a kiszámíthatatlan szituációt, ezzel megtanítva az idegrendszert, hogy a lehető legrövidebb időn belül tudjon adekvát választ adni, jelen esetben a fej kimozdulására.
☝️ Egy autóversenyző nyakának tehát nem csak erősnek kell lennie (ez is borzasztó fontos!), hanem az ún. neuromuszkuláris kontrollnak (a megfelelő ideg-izom kapcsolatnak) is a legmagasabb szintűnek kell lennie, hogy a nyakat érő – totál kiszámíthatatlan – erőhatások közepette a megfelelő izmok tudják stabilan tartani a nyakat és a fejet.
Remélem, sikerül végre megértenie ezt mindenkinek.
Csodás fotó, köszönjük Fernando Alonsonak, hogy megosztotta!
