GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS IZMOK
Ezt az felosztást Bergmark használta először a lumbális gerincet stabilizáló izmok csoportosításakor. Lokálisnak nevezzük azokat, amelyek a csigolyákon erednek és/vagy tapadnak, tehát közvetlen kapcsolatban vannak a gerinccel, arra direktben képesek hatni, ráadásul úgymond szegmentálisan stabilizálnak, azaz akár két egymás melletti csigolya egymáshoz képesti elmozdulását is képesek kontroll alatt tartani.
Ezzel szemben a globális izmok, bár ugyanúgy a lumbális gerinc magasságában, de attól távolabb, felszínesebben futnak (pl. hasizmok), nem érintkeznek a csigolyákkal, tipikusan a bordakosarat a medencével összekötő izmok, melyek a távolból képesek a gerincet stabilizálni, de csak egyben az egészet, csigolyánként nincs hatásuk.
A kép jól mutatja, hogy a globális izmok átívelik ugyanazt a gerincszakaszt, de akárhogy is feszülnének meg, a kockák (csigolyák) szét tudnának zilálódni, míg a lokális izmok rögzítve a kockákat (csigolyákat), azok nem tudnának kimozdulni a sorból.
Talán ezzel a nagyon szemléletes ábrával érthető, miért kell a felületes, nagy, látványos izmok mellett gondot fordítani a mélyizmok tréningjére is. Hiszen a gerincstabilitást több tényező befolyásolja, többek között a hasűri nyomás is, melyet a globális izmok remekül támogatnak, az egyes szegmensek stabilitását azonban csak a mély, lokális izmok tudják megvalósítani.
🪜 Még mindig nem léptél be a Szuperlétra csoportba? Ott szinte minden nap osztok meg ilyen okosságokat. Gyere, csatlakozz! Keress rá így: SZUPERLÉTRA az egészséghez Almásy Csillával
