HA ÉN SZOBOR LENNÉK…
Amikor először láttam ezt a képet, jót nevettem rajta, mert több szempontból is betalált nálam.
☝️ Egyrészt mert örök renitens vagyok. Akaratomtól függetlenül állandóan kilógok a sorból. Na jó, sokszor akarattal is, de tényleg valahogy egy csomó minden másként alakul nálam, mint másoknál.
✌️Másodsorban mozgásszervileg én inkább az „ülős” gerincű vagyok, ebben a helyzetben érzi jobban magát a gerincem. Mert vannak ugye, akiknek inkább az állástól fájdul meg a derekuk és vannak, akiknek az üléstől. Nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy az ülés rossz a gerincnek. Hiszen nekem például kifejezetten jó.
👉 Az álló munkát végzők között épp annyi a derékfájós, mint az ülő munkát végzők között. A fájdalom forrása ugyanis nem a testhelyzet, hanem a HOSSZÚ TÁVÚ STATIKUS TERHELÉS, a mozdulatlanság, amit a szöveteink és a gerincünk sem visel jól. Tehát a sok állástól éppúgy fájhat a derekad, mint a sok üléstől. (Jelzem, ezt most szigorúan egy nézőpont, amúgy a két testhelyzet millió dologban különbözik.)
🤷♀️ Szóval ha én szobor lennék, biztosan váltogatnám a testhelyzeteket: állnék, ülnék, oldalra feküdnék, felhúznám a lábam, leguggolnék stb. Egyrészt mert jót tenne a gerincemnek, másrészt mert nehogy már megmondják nekem „mit kell csinálni” 😅
