SPORTSÉRÜLÉSEK ÉS A STRESSZ
A sportsérülések hátterében legtöbbször a fizikális tényezőket szokták vizsgálni – kellően felkészült-e a test a nagyobb terhelésre, azaz megfelelő-e az izomerő, a robbanékonyság, a kötőszöveti rugalmasság stb. Pedig mindezekhez vastagon hozzájárul a sportoló mentális állapota. Mert hogy lehet bármilyen szuperszónikus a fizikai állapot, ha fent a toronyban valami nem stimmel.
Egy 2017-ben publikált metaanlízisben 48 tanulmány eredményeit tekintették át, azokban 161 olyan tényezőt, melyek előre jelezhetik a sérülés bekövetkezését. Ezek közül a legmarkánsabb faktornak a stressz bizonyult. Tehát azok a sportolók sérülnek leginkább, akik valamilyen stresszt éltek át (negatív stresszről van szó természetesen).
Egy másik, ugyancsak a pszicho-szociális tényezőket vizsgáló 2018-as tanulmányban még azt is megvizsgálták, hogy a csapattársak és az edző által okozott stressz miként hat a sportolóra. A csapattársak miatti stresszválasz az akut sérülések elszenvedését okozza inkább, míg ott, ahol az edző a stresszforrás, ott inkább a fáradásos, túlhasználati sérülések előfordulása esélyesebb.
És még egy fontos információval kiegészülnek a fenti tények: azoknál a sportolóknál, akik valamilyen pszichológiai beavatkozás történik (edukáció, stresszkezelési tanácsadás, relaxáció, mindfullness tréning stb.), azoknál szignifikánsan csökken a sérülések száma.
A munkám és a doktori kutatásom is a bio-pszicho-szociális megközelítésre épül. Hiszem, hogy állapotunkat és gyógyulásunkat nem csak a fizikai aspektusból kell támogatnunk, de a pszichés és a szociális tényezők is azonos mértékben befolyásolják azokat. És ne higgyétek, hogy a pszicho-szociális tényezők figyelembevétele valami spirituális terelés. Konkrét élettani változások figyelhetők meg a megváltozott pszichés állapot esetén. Mert ugye pl. egy ér kitágulása vagy beszűkülése nem annyira spiri dolog, sokkal inkább élettani folyamat. Ugyanígy egy hormon mennyiségének növekedése. Márpedig a tested mérhető élettani folyamatokkal reagál a stresszhelyzetben.
🤓 Szeretnétek egy előadást e bio-pszicho-szociális modellről és a pszicho-szociális rész élettani vonatkozásairól?

(forrás:
Ivarsson, A., Johnson, U., Andersen, M. B., Tranaeus, U., Stenling, A., & Lindwall, M. (2017). Psychosocial Factors and Sport Injuries: Meta-analyses for Prediction and Prevention. Sports medicine (Auckland, N.Z.), 47(2):353–365.
Pensgaard AM, Ivarsson A, Nilstad A, Solstad BE, Steffen K. (2018). Psychosocial stress factors, including the relationship with the coach, and their influence on acute and overuse injury risk in elite female football players. BMJ Open Sport Exerc Med. 12;4(1):e000317)