TÉRDSÉRÜLÉSEK A CSÍPŐIZMOK MIATT?
Bizony lehetséges!
Ha jól megnézitek az alsó végtag állását, láthatjátok, hogy nem teljesen függőleges, hanem enyhén befelé tart (kb. 9 fokos szögben). Ebből kifolyólag a térdek is befelé tartanának, ha a külső csípőizmaink (azaz a farizmok és a mély csípőrotátor izmok), nem forgatnák kifelé a combcsontot. Ha ezek az izmok alulműködnek, akkor a térdek a különböző feladatok során (ez lehet a sima járás vagy futás is, de guggolás, kitörés, felugrásból leérkezés stb.) a térd „beszitál”, azaz bemozdul és nem tart stabilan. Nagyobb erőhatásnál ez akár olyan mértékű elmozdulás lehet, amit a szalagok vagy porcos elemek már nem tudnak tolerálni és sérülnek.
Tehát a térdízületi stabilitásának egyik kulcsa a jól működő farizmok és kirotátor izmok.
A mellékelt kollázsban láthattok rájuk néhány gyakorlatot.
Nekem kedvencem az ún. kagylónyitás, mikor a hajlított, egymáson fekvő térdeket úgy nyitjuk, hogy a bokák együtt maradnak. Ezt lehet oldalfekvésben és oldalsó támaszban is, minibanddel a térd körül vagy anélkül.
És persze az álló minibandes gyakorlatok is kiválóak: térd körül a szalag és kiforgatások, guggolások, 1 lábas gyakorlatok, séták előre-hátra, oldalra, felugrások stb.
Ha vacakol a térded, érdemes körülnézni a csípő házatáján is!